A magyar hadifoglyok adatbázisának orosz-magyar transzkripciója

Nyelvtudományi Intézet -- 2020. június-december

1. Feladat

A magyar hadifogolyadatbázis 682000 rekordot tartalmaz. A papírokat oroszok töltötték ki, ami azt jelenti, hogy minden adatát -- az adat nyelvétől függetlenül -- cirill betűkkel írták le.

A feladat alapvetően a magyar írott forma helyreállítása, pl.:

Ковач Йожеф -> Kovács József

A feladat nehézségét az adat sokrétű következetlensége adja.

2. Vezetői összefoglaló

Ahhoz, hogy képet kapjunk az eredményekről, nem szükséges futtatni semmit, csak vessük össze az alábbi két fájlt:

• eredeti bemenet: data/Kart.csv
• átírt kimenet: out/Kart.transcribed.csv

Ha a 682000 rekord túl soknak bizonyul, akkor tanulmányozhatunk egy 1000 és egy 10000 soros (8. rész) mintát is:

• eredeti bemenet: data/Kart_1000_Sor.csv
• átírt kimenet: out/Kart_1000_Sor.transcribed.csv
• eredeti bemenet: data/random_10000_42.csv
• átírt kimenet: out/random_10000_42.transcribed.csv

A fenti fájlok szenzitív adatokat tartalmaznak, így nem lehetnek részei a nyilvános repzotóriumnak. Az alábbi fájlok szabadon megtekinthető randomizált pszeudoadatot tartalmaznak:

• eredeti bemenet: data/pseudo_1000_42.csv
• átírt kimenet: out/pseudo_1000_42.transcribed.csv

3. Algoritmus

A használt szabályrendszereknek (7. rész) kétféle változata van:

• strict ekkor minden orosz betű(sorozat)nak pontosan egy magyar betű(sorozat) felel meg, pl.:

д d

• loose ekkor a magyar oldalon több megfelelő is lehet, pl.:

д d gy|t

Egy eszközkészlet 3 dologból áll. Két transzkriptor (scripts/ru2hu.py): egy loose és a hozzá tartozó strict, valamint egy lista, ami az elvárt értékeket tartalmazza (keresztnevek, országok stb.).

Előfeldolgozás (5. rész) után az algoritmus a következőképpen működik:

1. előkészítjük az adott mezőhöz tartozó eszközkészletet
2. a mezőben lévő szót átírjuk a loose transzkriptorral
3. így egy regex-et kapunk, ezt illesztjük a listára
4. ha így megvan, akkor visszaadjuk az összes találatot ==> kész
5. ha nincs meg, közelítő kereséssel keressük a strict átirat közelítéseit a listán
6. ha így megvan, visszaadjuk a legjobb találatot ==> kész
7. ha egyik módszer sem járt sikerrel, akkor visszaadjuk a strict átiratot ==> kész

Példák az algoritmus különböző kilépési pontjaira:

4. Андрош -> Andros -> (A|Á)(n|m)(d|gy|t)(r|l)(a|á|o|e)(s|sch) -> András
6. Форенц -> Forenc -> F(o|ó|ö|ő|a|á|ú)(r|l)(e|é|ö|ő|o|je|jé|...
   ...jo|jó|já|ye|yé|yó|yö|a)(n|m)(c|cz|cs|g) -> Forenc>>Ferenc
7. Момольсильтер -> ... -> Momolyszilyter

A 4. pontban a találatokat ;-vel elválasztva adjuk vissza, több találat esetén kiegészítve egy pontszámmal, ami a találatok sorrendjét adja meg. Ez a pontszám a strict átirat és a találat difflib.SequenceMatcher(...).ratio() szerinti hasonlóságán valamint nevek esetében a név gyakoriságán alapul.

A 5. pontban a közelítő keresést a python difflib (11. rész) csomagja valósítja meg. Felmerülhet, hogy itt az 1 db strict alak helyett miért nem próbáljuk ki a regex-ből kigenerálható összes alakot. Ez nem megvalósítható, mert nagyon sok alak lehet. A Шейкешфегервар esetében például 974 millió a kigenerálható alakok száma.

A rendszer python-ban van megvalósítva. Linux rendszeren működik, használja a bash shell lehetőségeit. Ubuntu 18.04 rendszeren teszteltük, jó eséllyel más Linux(-like) rendszereken is működik.

A fő szkript a scripts/transcribe.py, az algoritmus

make transcribe

segítségével futtatható.

4. Az átírt adatbázis szerkezete

Az Access-ből exportált .csv adatbázisból (data/Kart.csv) indulunk ki, ebből hozzuk létre az átírt fájlt (out/Kart.transcribed).

Az azonosítót [0]-dik mezőnek véve a következő mezőket dolgozzuk fel:

• [1] vezetéknév
• [2] keresztnév
• [3] apai keresztnév
• [5] hely (lakcím)
• [6] hely (elfogás helye)
• [7] nemzetiség

A hely mezők -- [5] és [6] -- több szóból, elemből állnak: ország, megye, település...

Ezeket felbontottuk 4-4 (5. rész) (plusz 3-3 nem használt) mezőre, és így adtuk be az algoritmusnak (3. rész), melyet alapvetően egyes szavak kezelésére készítettünk fel. A felbontás miatt az adatoszlopok száma 12-vel (19-ről 31-re) nőtt, az eredeti és az átírt adatbázis oszlopai közötti megfeleltetés tehát a következő:

eredeti oszlop		átírt oszlop
[0]..[4]	=	[0]..[4]
[5]	=	[5]-[11]
[6]	=	[12]-[18]
[7]..[18]	=	[19]..[30]

Az átírt adatbázis oszlopcímkéit a data/data.header.new.csv fájlban találjuk.

5. Előfeldolgozás

5.1 Általános lépések

Az anyagból eltávolítottuk az orosz elöljárókat (pl. в, около, под) és végződéseket (-ский/-ская).

5.2 Szóalakok egyedi kezelése

Bizonyos szóalakokat az algoritmus nem tud átírni (3. rész, 7. pont). Ezek jelentős részét egyedileg kezeljük. Ez annyit jelent, hogy SAR (search and replace) táblázatok segítségével egyszerűen lecseréljük őket a megfelelő átírt alakra.

A táblázatok a data/sar_tables könyvtárban találhatók.

Az így átírt nevek /R jelölést kapnak. Ezeket az előre átírt neveket az algoritmus átugorja.

5.3 név mezők: [1], [2], [3]

Bár az adatbázis túlnyomó részben férfi keresztneveket tartalmaz, előfordulnak női keresztnevek is. A női neveknek a keresztnévlistához való egyszerű hozzávétele inkább ront az eredményen, mert így férfiak is női nevet kaphatnak (pl.: Пауль -> Paula Матия -> Maja Гено -> Hana Алоис -> Aliz), illetve adott adat mellett keveredhetnek a különböző nemű nevek (pl.: Sándor;Santál). Emiatt a nehezen feldolgozható férfinevek mellett az összes női nevet is egyedileg kezeljük. Példák: Яню -> János;Jenő Лануш -> János;Lajos Дерди -> György;Györgyi.

Az előfeldolgozás keretében elhagyjuk az apai keresztnév [3] mezőben előforduló, oroszban szokásos -вич/-вна végződést. A nevek tehát e végződés nélkül kerülnek az algoritmus bemenetére.

A név mezőkben előforduló másodlagos zárójeles alakokat figyelmen kívül hagyjuk. A pontot elhagyjuk a nevek végéről.

5.4 hely mezők: [5] és [6]

A hely mezőket egyenként 4 mezőre bontottuk (4. rész):

1. ország, 2. megye, 3. járás, 4. település

Az egyes elemeket különféle rövidítések alapján igyekeztünk beazonosítani, de ez az adat következetlensége miatt nem valósítható meg megbízhatóan.

Az előfeldolgozást a make preprocess valósítja meg.

6. A cellák tartalma

A kezelt mezőkben természetesen az adott szó átírt verzióját találjuk. A szó végén jelölve van, hogy az előfeldolgozás és az algoritmus (3. rész) hogyan bánt el vele. Az algoritmus kilépési pontjainak felel meg 1-1 jelölés, a következőképpen:

algoritmus lépés	jel
egyedi átírás (5.2 rész)	/R
4.	/L
6.	/D
7.	=T

Az első 3 kategória (ezekben közös a /) jelenti azokat, amikor valamilyen elvi módon eredményre jutottunk, az utolsó kategória azt jelenti, hogy pusztán a strict átiratot közöljük.

Az átírt adatbázis tartalmazza ezeket a jeleket. Ha ezektől mentes adatbázis akarunk, akkor egyszerűen törölhetjük a jeleket (ilyen szóvégződés nincs az eredeti adatbázisban!), ugyanez elérhető a FLAGS="--plain" kapcsoló révén:

make FLAGS="--plain" transcribe

Megjegyzendő, hogy a kiértékeléshez (10. rész) szükség van ezekre a jelekre.

7. Szabályrendszer

A strict és loose transzkriptorok szabályrendszerét betűnként 100-200 példa alapján manuális munkával állítottuk elő.

A két transzkriptor egy közös fájlban jelenik meg, ahogy fent már mutattuk a példát:

д d gy|t

Ez azt jelenti, hogy a д-nek a leggyakoribb megfelelője a d, de előfordul gy és t is. Ebből a leírásból generálódik a két transzkriptor: a strict csak a d-t engedi meg, a loose viszont a {d, gy, t} bármelyikét. Ld. pl.: rules/ru2hu.rules.

A rendszerben használatos szabályok, transzkriptorok és listák összességét a rules/metarules.txt fájlban találjuk. Ez vezérli a működés egészét. Ez a fájl a következő formájú sorokból áll:

1 ru2hu_loose ru2hu_strict vezeteknevek

Négy mezőt látunk: oszlopsorszám, két transzkriptor és a lista. A konkrét példa azt jelenti, hogy az [1] oszlopban a rules/ru2hu_loose.json és rules/ru2hu_strict.json transzkriptorokat használjuk és a data/lists/vezeteknevek.csv listára igyekszünk illeszteni a szavakat.

Ez a formátum lehetőséget ad arra, hogy az egyes mezőkhöz különböző transzkriptorokat és különböző listákat használjunk, amire nagy szükség van.

A scriptek számára a .rules fájlokat és a metarules.txt-t is json formában adjuk át.

8. Adatfájlok, futtatás

A teljes adatfájlból (data/Kart.csv) 3 db 1000 soros részletet különítettünk el.

A data/Kart_1000_Sor.csv fájlt a rendszer kialakításához, a data/test_set.csv fájlt pedig a teszteléséhez használtuk.

A fenti fájlok szenzitív adatokat tartalmaznak, így nem lehetnek részei a nyilvános repzotóriumnak. A data/pseudo_1000_42.csv randomizált pszeudoadaton viszont szabadon vizsgálódhatunk.

A futtatás alapvető formája így néz ki:

make preparation ; make transcribe

Ekkor a data/Kart_1000_Sor.csv-ből előáll az out/Kart_1000_Sor.transcribed.new.csv átírt változat. A default make transcribe tehát a data/Kart_1000_Sor.csv fájlon dolgozik.

Explicit megadhatjuk, hogy az eljárás melyik fájlon dolgozzon:

make preparation ; make FILE=Kart transcribe
make preparation ; make FILE=Kart_1000_Sor transcribe
make preparation ; make FILE=test_set transcribe
make preparation ; make FILE=pseudo_1000_42 transcribe
make preparation ; make FILE=random_10000_42 transcribe

A teljes adatbázist feldolgozó

make preparation ; make FILE=Kart transcribe

(data/Kart.csv -> out/Kart.transcribed.new.csv) futási ideje -- egy magon -- kb. 50-60 óra! Egy rekord feldolgozása tehát kb. fél másodpercet igényel.

9. Segédlisták

A kapott listákat kis mértékben módosítottuk, kiegészítettük.

• Létrehoztunk egy megyelistát, ez légyegében a 64 régi + 19 mostani megye, kiegészítve azzal, hogy a többszavas megyék elemeit külön is fölvettük a listára, mert sokszor így jelennek meg (pl.: Bács).
• Egy jobb, sokkal bővebb vezetéknévlistával dolgozunk.
• Beszereztük a wikipediáról az osztrák településnevek teljes listáját (12. rész).

10. Kiértékelés

A rendszer az adatelemek >> 80,5% << -át kezeli.

Értsd: az adatelemek 80,5%-a esik az {\R, \S, \L, \D} kategóriák (6. rész) valamelyikébe, azaz a maradék 19,5% az, amire csupán sima strict átiratot adunk.

A kiértékelés a

make FILE=... eval_by_col

futtatásával történhet.

A fenti 80,5%-os értéket az out/Kart.eval_by_col.out elején látjuk.

Ez az érték két eltérő biztonsággal kezelhető csoport átlagaként alakul ki: az vezetéknév, (apai) keresztnév és ország mezők 95%-ban kezelhetők, a többi mező pedig 40-60%-ban.

11. difflib

A difflib csomag által biztosított közelítő (approximative) keresés fontos elem, de vannak olyan esetek is amikor helytelen eredményt ad. Mivel mindenképp megpróbálja a lista elemeire ráilleszteni a szót, ha a szó nem szerepel a listában, akkor kapunk rossz eredményt.

Emiatt: egyrészt kikapcsolható ez a funkció (FLAGS="--no-difflib"), másrészt mindig a strict átírással együtt adjuk vissza, így:

Miklas>>Miklós/D

ahol Miklas a strict alak, a Miklós pedig a közelítő kereséssel meghatározott -- ezúttal helyes -- alak.

Az közelítő keresés kikapcsolásával 7x-es gyorsulás várható, az eredmény persze romlik.

A difflib cutoff értéke beállítható (FLAGS="--difflib-cutoff 0.8"). Ez minél magasabb, annál kisebb eltérést enged meg az eredeti és az illesztett szó között. Default esetben viszonylag magas küszöböt használunk (0.8), ennek köszönhetően, ami nagyon összevissza van írva, arra inkább nem mondunk semmit.

Példák, ahol segít a difflib:

v_Budapeste>>Budapest/D
Miklas>>Miklós/D
Szilyvesztr>>Szilveszter/D
Marostorda>>Maros-Torda/D
Csiskozmas>>Csikkozmás/D

Példák, ahol nem tudjuk, hogy segít-e:

Erdély>>Erdélyi/D
Abrok>>Ambro/D
Pejkes>>Petkes/D
Agneli>>Angeli/D
Abronics>>Aronovics/D

cutoff_=0.7 esetén elég elvadult megoldások is előkerülnek:

Agosvari>>Agocsi/D
Vengerszkoe>>Vasegerszeg/D
Szegetazo>>Szigetor/D
Sotougen>>Struge/D
Poznany>>Pozsony/D

Egyébként jól mutatja a feleadat nehézségét, hogy bizonyos esetekben emberi intelligenciával is nagyon nehéz vagy lehetetlen kitalálni, hogy mi lehet a helyes átírás.

Вискемиш      -> Viszkemis
Улмерфеля     -> Ulmerfela
Кискухухого   -> Kiszkuhuhogo
Глисапешпет   -> Gliszapespet
Блодентмигайн -> Blodentmigajn

12. Az idegennyelvű szövegek kezelése

A második világháború vége körülményeiből adódóan számos magyar katona Ausztria területén esett fogságba. Emiatt sok településnév németül hangzott el, és úgy írták le az orosz írnokok cirill betűkkel.

Ebben az esetben az orosz-magyar átírás nem célravezető

Дойчландберг -> Dojcslandberg

(Ld.: python3 scripts/simply_transcript_text.py rules/ru2hu_strict.json Дойчландберг)

Ezért külön elkészítettük az orosz-magyar (rules/ru2hu.rules) mellett az orosz-német (rules/ru2de.rules) szabályrendszert is, aminek segítségével helyes átiratokat kapunk számos osztrák településre.

Гроц         -> Graz
Лииц         -> Linz
Фрайштадт    -> Freistadt
Дойчландберг -> Deutschlandsberg
Штокаров     -> Stockerau

Ehhez természetesen szükség volt osztrák településlistára, mely a wikipediáról beszerezhető volt
(data/lists/places_de_wikipedia.csv).

Fontos azonban, hogy a német transzkriptort csak akkor szabad alkalmazni, amikor elég biztosak vagyunk benne, hogy az adott cellában német szót találunk. Ehhez megbízható támpont az ország -- [5] és [12] (4. rész) -- mezőben megjelenő Австрия.

A fentiek működtetéséhez kell egy új mechanizmus a metarules.txt-ben (7. rész). Ez így néz ki:

15 ru2hu_loose ru2hu_strict places
15/12=Австрия ru2de_loose ru2de_strict places_de

A [15]-ös (település) mezőre két sor vonatkozik. Az első a már ismert formátumú: alapesetben magyar transzkriptorokat és magyar helységlistát használunk. Kivéve, ha a [12]-es (ország) mezőben az szerepel, hogy Австрия. Erre utal a /12=Австрия jelölésmód. Ekkor elővesszük a német transzkriptorokat és helységlistát. Ezzel a megoldással elég rugalmasan meg tudjuk választani az épp szükséges eszközkészleteket.

2020.12.18. v9 | 12.07. v8 | 11.12. v7 | 08.13. v6 | 07.31. v5 | 07.09. v4 | 06.28. v3 | 06.22. v2 | 06.20. v1

Mittelholcz Iván (Transcriptor osztály)
Halász Dávid (helyek feldolgozása, részekre bontása)
Lipp Veronika (orosz-magyar szabályok)
Kalivoda Ágnes (orosz-német szabályok, gyakori nevek átírása)
Sass Bálint (főfő script, szervezés, satöbbi...)